www.meteoklinika.hu

Az epilepszia olyan idegrendszeri elváltozás, amely klinikai megnyilvánulása görccsel járó, időnként az egész testre kiterjedő rohamok formájában jelentkezik.

A roham jelentkezésekor az agyban a normálistól eltérő, nagyobb erejű elektromos impulzusok keletkeznek. Ezeknek az extra impulzusoknak testi megnyilvánulásai a test izmaiban jelentkező görcsök.

Az epilepsziás görcs tüneti megjelenése attól függ, hogy az agy melyik területén keletkezett az elektromos kisülés és lefolyása során az agy melyik területeit érinti. Az epilepsziás rohamra legjellemzőbb az egész testre kiterjedő görcsök, melyeket orvosi szakkifejezéssel tónusos-klónusos görcsöknek hívunk.

A roham látványa ijesztő lehet, eszméletvesztéssel, tudatmódosulással járhat. Lezajlása után a beteg zavart, fáradt, álmos, ilyenkor szüksége van néhány óra alvásra. Epilepszia betegség bármely életkorban kezdődhet, leggyakoribb kezdet azonban a gyermek- és időskor. A rohamok hátterének, kiváltó okainak keresésekor még mindig nem talál az orvostudomány kimutatható okot. Az agy elváltozásai, megbetegedései (gyulladás, vérzés, sérülések, átmeneti oxigén hiány) hozzájárulhatnak epilepszia betegség kialakulásához.

Az új humánmeteorológiai kutatások eredménye az időjárási tényezők görcskészséget fokozó hatásának felismerése. Bizonyos időjárási helyzetekben, frontok betörésekor növekszik a szervezet görcskészsége, amelyre, az arra érzékeny emberek klinikai tünetek megjelenésével reagálnak. Az időjárás markáns változása esetén az életfolyamatok gyors átállása szükséges ahhoz, hogy szervezetünk működésében ne következzenek be zavarok. Amikor ebben az alkalmazkodási folyamatban zavar támad, az hozzájárulhat epilepsziás görcsök megjelenéséhez azoknál, akik hajlamosak görcskészségre.