Back to top

Egyelőre marad az óraállítgatás – jó ez nekünk?

Úgy tűnt, hogy jövő tavasszal lesz az utolsó óraállítás, és utána beáll egy végleges helyzet. Most ez a döntés tovább csúszott, legalább 2021-ig itt marad velünk! De mi is ezzel a baj, miért szavazott a megkérdezett emberek túlnyomó többsége (85%-a) ellene?

 

 

 Az óraállítást alapvetően energiagazdálkodási megfontolások alapján vezették be, és többnyire ma is ezzel indokolják. Pedig a dolognak van egy másik, gazdasági vonatkozásaiban is nagyobb volumenű oldala is: az élettani hatások és ezek következményei.

A szervezetünk működését egy nagyon pontos, nagy stabilitású belső óra szabályozza, elsődlegesen a hormonrendszerünk szabályozásán keresztül. Az órát hosszabb távon a nappalok és éjszakák, azaz a fényviszonyok váltakozása szinkronizálja. Ezt az órát éppen ezért nem könnyű átállítani, nem képes egyik napról a másikra ekkorát ugrani, csak folyamatosan áll át, ami egyes emberek esetében akár egy hetet is igénybe vehet. Márpedig amíg emiatt aszinkronitás áll fenn a napi tevékenységünkkel, addig különböző panaszok megjelenésére is számíthatunk.

Hogy kinél mire, azt az egyéni körülmények, adottságok, érzékenységek határozzák meg. A Meteo Klinika kutatásai szerint erős átfedés áll fenn a fokozott időjárás-érzékenyek és az óraállítást nehezen viselők csoportja és tapasztalt tünetei között. Általában a nehezebben alkalmazkodó idősek, krónikus betegek, kisgyermekek érzik ezt meg, gyakori a fejfájás, vérnyomás-ingadozás, rosszminőségű alvás, emésztési és depressziós problémák, mindez az egyéni érzékenység függvényében. Különösen erősen jelentkeznek a panaszok, amikor a meteogyógyászati helyzet is kritikus -, mint ahogy az az idei őszön is előállt: hidegfront, majd drasztikus melegedés terhelte a szervezetünket az óraállítás napjaiban.

Az időjárás-érzékenység kivizsgálásával az óraállítási hatások, és azok rizikófaktorai is jól diagnosztizálhatók, és megfelelő gyógymódokkal, különösen a dinamikus fényterápiával jól kezelhetők. Általános tanácsként a több napra elnyújtott 15-15, esetleg 10-10 perces tologatást javasoljuk. Ez a legérintettebb idősek és kisgyermekesek számára többnyire meg is valósítható.

Figyelemproblémák

Úgy tűnt, hogy jövő tavasszal lesz az utolsó óraállítás, és utána beáll egy végleges helyzet. Most ez a döntés tovább csúszott, legalább 2021-ig itt marad velünk! De mi is ezzel a baj, miért szavazott a megkérdezett emberek túlnyomó többsége (85%-a) ellene?

 

Figyelemproblémák
Van, hogy segítséget kell kérni, megfelelőt, a megfelelő időben. Mikor és hogyan? Kitől és miért? Erről beszélt pedagógiai szakértőnk, Pék Mariann.
Figyelemproblémák
A problémák, olykor csak lesznek, máskor tápláljuk az általuk szült szörnyeinket. De sosincs késő felismerni és helyrerakni őket.
Figyelemproblémák
Egy szó, amit gyakran tévesen használunk! Gyógypedagógiai szakértőnk segít a kérdéskörben eligazodni.