A stroke agyi infarktust jelent, amelynek veszélyessége kevésbé került be a köztudatba, mint a szívinfarktus, azonban előfordul, hogy lezajlása után súlyos maradványtünetekkel gyógyul, és tartósan megnehezíti az elszenvedett személy mindennapjait.
A betegség tüneteit az agy különböző területeinek vérkeringési zavara, esetleg érelzáródás következtében létrejött bizonyos agyi területek elhalása okozza. Ha az agytörzs érintett, akkor kettőslátás, forgó jellegű szédülés, bizonytalan járás a vezető tünet. Ha féloldali zsibbadás, meggyengülés, vagy beszédzavar jelentkezik, akkor a nagyagyféltekék területén jött létre vérkeringési zavar. Statisztikai adatok alapján az egyedüli ország vagyunk a világon, ahol a betegség növekvő tendenciát mutat. A stroke kialakulásában nagyon sok tényező játszik közre, amelyek az agyi érkatasztrófa rizikófaktorai közé sorolhatóak. Dohányosok körében a stroke előfordulási aránya kétszerese a nemdohányzókénak, a krónikus alkoholizmus hatásai négyszeresére növelik a stroke kialakulásának kockázatát.
További életmóddal összefüggő rizikótényező a szájon át szedett fogamzásgátló, a kezeletlen magas vérnyomás, fizikai aktivitás hiánya, nem megfelelő étrend kiválasztása. A betegség kialakulásának szempontjából a nem befolyásolható tényezők szerepe is jelentős, pl.: kor - az életkor növekedésével megnő a stroke valószínűsége -, nem - férfiaknál gyakoribb-, családi halmozódás - családban előforduló agyi érbetegség tényező lehet -, időjárási tényezők érfalra gyakorolt hatása.
A meteorológia tényezők vegetatív idegrendszerünkre vannak hatással, mely az akaratunktól független idegi szabályozásért felelős. Bizonyos időjárási helyzetekben megnő az erek falának görcskészsége, trombózis képződésre való hajlam, amely tényezők szerepet kapnak a stroke kialakulásában. Különösen veszélyeztettek a keringési zavarokban szenvedő betegek, valamint azok, akinek volt már infarktusa.
Hallgassa meg tájékozatásunkat az időjárás-érzékenységről!
