Pánikbetegségről akkor beszélünk, amikor ismétlődő jelleggel, minden előzmény nélkül nyomasztó, kezelhetetlen félelemérzet alakul ki. A beteg rövid időn belül, fokozódó jelleggel tapasztalja magán a kellemetlen testi tüneteket, úgymint szívdobogásérzés, fulladás, verejtékezés, remegés, hányinger, hasi panaszok, szédülés, ájulásérzés, érzékelési zavarok, hőhullámok. Rövid idő alatt, 15-30 perc a beteg igen rossz állapotba kerül, amely a környezetében lévők számára okozhat ijedtséget.
Ezen állapot kiváltásáért többféle ok tehető felelőssé, attól függően, kinek milyen mértékben van jelen életében a szorongás. Azt tudni kell, hogy a szorongás egy bizonyos szintig természetes, életünk egy része, egészséges reakció, betegséggé csak akkor válik, ha negatív irányba befolyásolja az ember életvitelét, életminőségét. Kialakulásának esélyét és súlyossági fokát nagymértékben befolyásolja az egyén problémák felmerülése esetén tanúsított megoldási módszerei. A kezeletlen, vagy feldolgozatlan szorongás gyakran vezet szerfüggőség kialakulásához, hangulati betegségekhez. A pánikbetegséghez vezető szorongásnak a lelki tünetek megjelenése mellett gyakran testi szövődményei is lehetnek. Pánikbetegség kialakulásakor a szervezet kimerültségi állapotba kerül, mivel csökken a környezethez való alkalmazkodóképessége, amelynek következtében a szervezet védekező reakciói gátlódnak, amelyet tovább ronthatnak az időjárási tényezők szervezetre gyakorolt negatív hatásai.
Azok, akiknél a szervezet általános alkalmazkodó képessége zavart szenved, kevésbé képesek tolerálni a meteorológiai tényezők változásait, amelyek további testi tünetek megjelenését eredményezhetik. Attól függően, hogy rendelkezik-e az egyén érzékenységgel valamilyen időjárási helyzetre, fokozódhatnak szorongásos panaszai, gyakoribbá válhat pánikrohama.
Hallgassa meg tájékozatásunkat az időjárás-érzékenységről!
