A köszvény a zsíranyagcsere zavara miatt kialakuló betegség, amelynek vannak nyugalmi és aktív szakaszai. Köszvény esetén a szervezetben felszaporodik a húgysav, amely az ízületek savós hártyáin lerakódva steril gyulladást vált ki. A betegség kialakulásában jelentős szerepe van a genetikának, életmódnak, a helytelen táplálkozásnak, túlzott alkoholfogyasztásnak.
Leginkább a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége. A nagyfokú izgalom, túlzott szellemi megerőltetés, szervezetet érő stresszhatások, fáradtság, időjárási frontok változása okozhatnak akut köszvényes rohamot. Akut köszvényes rohamnál leggyakrabban a láb öregujján lévő ízületben fejlődik ki a betegség, de minden ízületben előfordulhat.
Az ízület felett megfigyelhetők a gyulladás tipikus tünetei. Az adott területen a bőr duzzadt, piros, meleg, érintésre fájdalmassá válik. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad
A betegség előrehaladtával a rohamok egyre gyakrabban jelentkeznek, egyre hosszabb ideig tartanak és a több ízület is érintett lesz. Gyakori az ízületek deformálódása, az ízület mozgásai korlátozottakká válnak.
A kutatók a köszvény kialakulását életmódi okokra vezették vissza. Megfigyelések szerint a hús, belsőségek túlzott fogyasztása, az alkohol rendszeres élvezete is elősegíti a betegség kialakulását.
A köszvénnyel foglalkozó szakorvosok szerint a rohamok jelentkezése főként a tavaszi- őszi időszakban gyakoribb, amelyből láthatjuk, hogy az időjárási tényezőknek is szerepe van a köszvény fellángolásában, az arra érzékeny egyéneknél. A frontok hatására gyakran alakulnak ki a panaszok. Az akut köszvényt jellemzően a melegfronti hatás lobbantja fel, de krónikus állapotban a hidegfront is fájdalmas reakciókat hoz létre. A köszvény legfontosabb „ellenszere” a táplálkozási szokások megváltoztatása. Csökkenteni kell a magas purin tartalmú ételek fogyasztását és méregtelenítő gyógyteákkal segíteni a szervezet méregtelenítését.