Alvászavar, nyugtalanság

Az alvás élettani folyamat, amelyben idegrendszerünk pihen és felkészül a következő napi ingerek feldolgozására. A nyugodt alvás nem csak az idegrendszer, de ezen keresztül az egész szervezet regenerációs periódusa. Ebben az időszakban történik meg az ébrenlét során elhasználódott energiaforrások pótlása.

Egészséges ember napi alvásigénye 6-8 óra, amely ha nyugodtan telik elegendő, hogy élettani szerepét betöltse és a következő napon teljesítőképességünk, éberségünk, koncentrációs képességünk megfelelő legyen.

Azonban az alvás hiánya, vagy a tartós álmatlanság károsan befolyásolja idegrendszerünk és ez által egész szervezetünk működését. A kialvatlanság következményeként nappal fáradtak, dekoncentráltak leszünk, ingerlékenyekké válunk, nyugtalanság uralkodhat el rajtunk, amely rontja a teljesítőképességünket, a közérzetünket, a hangulatunkat. Az alvásminőség romlását és az alvászavar jelenségét ezek a nappali tünetek jelzik.

Alvászavar, álmatlanság több okból is kialakulhat, ilyen a fájdalom, stressz, hormonális változások, lelki tényezők, betegségek, gyógyszerek mellékhatásai, de az időjárási tényezők is jelentős hatással bírnak a tünetek megjelenésére. A légkörben zajló folyamatok érdekes módon hatnak a szervezetünkre. A zivatartevékenység során keletkezett elektromosság bizony nagymértékben határozza meg az alvásminőségünket. Sokak szenvednek ilyenkor alvászavartól. Az emberi szervezet akkor működik jól és kielégítően, ha összhangban vagyunk a természettel és a természet szervezetünkre gyakorolt hatásaival. Ezt az összhangot gyakran felborítja az időjárás alakulása - légköri frontok változása, nyomásváltozás, levegő nedvességtartalmának változása - amely változásokat szervezetünk finom szabályozó rendszere nem mindig tud követni és olykor segítségre szorul.