Az epekövesség gyakori, de sok esetben nem okoz tünetet. Az epekövek keletkezésének oka máig sem tisztázott. Kövek képződhetnek akkor is, ha az epehólyag működészavara miatt az epehólyag nem ürül ki megfelelően, és a nyálkahártyáról leváló sejteken, esetleg baktériumokon csapódik ki a koleszterin.
Az epekövesség gyakoribb a nőknél. Kialakulásban elősegítő tényező a 40 év feletti életkor, a többszörös szülés, az elhízás, és a genetikai hajlam. Az epekövek többsége az epehólyagban képződik, és az epevezetékben előforduló kövek jelentős része az epehólyagból kerül ki. A legtöbb epekő hosszú időn át tünetmentes, vagy akár soha sem okoz panaszt, különösen akkor, ha bent marad az epehólyagban.
Amikor az epekövek részlegesen vagy átmenetileg elzárják az epevezetéket, a beteg fájdalmat érez. A fájdalom elmúlik, majd visszatér, görcsös jellegű. Jellemző a fájdalomra, hogy lassan erősödve éri el a csúcsát, és fokozatosan szűnik meg. A fájdalom általában néhány órán át tart. Helye változó, leggyakrabban a felhas jobb oldalán jelentkezik, ami vizsgálatkor nyomás érzékeny lehet. A fájdalom a jobb lapockába sugározhat. A betegnek gyakran hányingere van és hány. Ha az epevezeték elzáródása fertőzéssel jár együtt, akkor láz, hidegrázás és sárgaság lehet a kísérő tünet. Az elzáródás rendszerint átmeneti, és nem jár fertőzéssel.
Előfordul, hogy a vezeték elzáródása okozta fájdalmat nem lehet megkülönböztetni az epehólyag elzáródásától. A hidegfront okozta hatások jellemzően felerősítik ezeket a panaszokat, de több időjárási tényező is szerepet játszik a panaszok megjelenésében az egyéni érzékenység függvényében.
Hallgassa meg tájékozatásunkat az időjárás-érzékenységről!
