www.meteoklinika.hu

Nagyon gyakori betegség, a lakosság 20-25 százalékánál okoz panaszokat. A tényleges megbetegedések száma ennél nagyobb, hiszen a látens, panaszokat még nem okozó elváltozások ennél sokkal gyakoribbak. A betegség típusosan 50 éves kor után kezdődik és főleg a nőket érinti. Ritkán akár 20-30 éves korban is kialakulhat. Gyakorisága az életkorral nő, 75 év felett csaknem mindenkit érint -, ennek ellenére mégsem tekinthető a porc egyszerű elöregedésének.

A migrén általában heves, lüktető fájdalom, rendszerint csak a fej egyik oldalán jelentkezik, de nem ritka a kétoldali fájás sem. Az esetek közel felében a migrén aurával jár, amely 10 - 30 perccel előzi meg magát a fejfájást, és látászavar, apró pontok érzékelése, fényérzékenység, vagy akár émelygés formájában jelentkezik.

A vakbélgyulladás általában könnyen felismerhető, de még ma sincs olyan próba, vagy vizsgálat, amely teljes biztonsággal kimutatná a betegséget, néha akár komoly kihívást is jelenthet a diagnózis felállítása. A típusos kórképre jellemző, hogy néhány óra alatt alakulnak ki, a panaszok változnak, és egy bizonyos sorrendben jelentkeznek.

Vastagbélbetegség gyanúja akkor vetődik fel, ha hasmenés, székrekedés, esetleg a kettő változása áll fenn, vagy ha a székleten vért vagy nyákot lát, hasi fájdalmat panaszol, a has puffadását észleli.

Ez a fertőzőbetegség gyakori a tinédzsereknél, az Ebstein-Barr vírus okozza.

Első tünetei a láz és a torokfájás, de gyakran kíséri fejfájás, izomfájdalom és általános rosszullét.

Mint a betegségek többségénél itt is étvágytalanná válnak a gyerekek, néhány nap múltán nyaki tájékon illetve a szemhéjon is dagadás jelentkezhet. Sok esetben kiütések is kísérhetik a megjelent tüneteket.

A műtétek és a műtéteket követő időszak várható szövődményei rendkívül sokfélék és az egész szervezetre hatással vannak. A fájdalom erősségére, a műtéti seb vérzésére, az érzéstelenítő, vagy az altatószer hatására olyan egyéni tényezők is hatnak, amelyekre a mai orvosi ellátás nem minden esetben tud felkészülni. Minden ember másképp reagál a gyógyszerekre, a műtét okozta stresszhelyzetre, és az időjárási tényezőkre is.

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodásról akkor beszélünk, ha a prosztatát alkotó kötőszöveti, simaizom és mirigysejtek felszaporodnak, és ennek mértéke szerint vizeletelvezetési zavart okoznak. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás egy hyperpláziás folyamat, ami azt jelenti, hogy a sejtek száma gyarapszik. 40 év felett már elkezdődik, de jellemzően ez az idősebb korosztály betegsége.

A daganatos kórképek sokféleképpen jelennek meg, kétharmada nagy valószínűséggel a helytelen életmód következménye, a maradék egyharmad viszont a tudomány mai állása szerint ismeretlen eredetű okból alakul ki. A betegség okait nehéz egyetlen tényezőre szűkíteni, többnyire több tényező együttes jelenléte szükséges a kórkép megjelenéséhez.

A pattanásosság zömében a serdülők betegsége. Kialakulásában számos tényező szerepet játszik, de a pontos mechanizmus még ma sem ismert. Lehet öröklődési hajlam, de a serdülőkorban megemelkedett nemi hormonszint hatására is beindul a fokozott faggyútermelés. A faggyúmirigyekben a kiürülés akadályozottsága miatt pangás alakul ki, mely kedvez bizonyos baktériumok felszaporodásának.

A bárányhimlő nem gyermekbetegség, akik gyermekkorban nem estek át rajta, azok felnőttkorban még fogékonyak rá. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár, ezért - főleg, ha kisgyermek van a közelben - érdemes oltással védekezni a megbetegedés ellen. Az oltóanyagot terhesség alatt nem, a szoptatási időszak alatt viszont meg lehet kapni.